2024-es energetikai követelmények listája és magyarázata közérthetően

Mikortól és milyen energetikai követelményeknek kell megfelelni az újépítésű ingatlanoknak?

Több jogszabály változás is történt az elmúlt években az energetikai tanúsítvány készítésével kapcsolatban, ezért igyekszem gyorsan és lényegretörően összefoglalni ezeket:

2023. november 1-től a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet hatályon kívül lett helyezve és helyét átvette a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet. Az új ÉKM rendeletet a 2023. október 31 után benyújtott építési engedély iránti kérelem alapján indult ügyekben kell alkalmazni.

A 2023. október 31 előtt benyújtott építési engedélyek esetén a jogszabály lehetővé teszi, hogy amennyiben az ÉKM szerint nem felel meg az épület a közel nulla energiaigénynek, akkor figyelmbe kell venni a TNM rendelet szerinti számítást is. Ebben az esetben az energetikai tanúsítványt le kell hitelesíteni az ÉKM rendelet szerint és csatolni kell a TNM szerinti számítást is.

Viszont a TNM számításn követelményeinek meg kell felelnie az épületnek a használatbavételi engély igénylésekor, ami azt jelenti, hogy:

• 2024. június 30-ig az aktuális 2023. október 31-én hatályos TNM rendeletnek kell megfelelni.
• 2024. június 30 után már a TNM szerinti kötel nulla energiaigénynek is kell megfelelnie.

Mit jelent a “közel nulla energiaigényű épület" az ÉKM és a TNM rendelet alapján?

ÉKM rendelet alapján:

A rendelet szerint a közel nulla energiaigényű épületnek meg kell felelnie a rendelet 1. és 2. mellékletben foglalt követelményeknek:

1. melléklet:

• A határoló és nyílászáró szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
• A nyári hővédelemre vonatkozó követelmény
• Az épülettechnikai rendszerre vonatkozó előírások

2. melléklet:

• A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelmény
• Az épület összesített energetikai jellemzőjére vonatkozó követelményértékek (lakó és szállás jellegű ingatlan esetén maximum 76 kWh/m2év)
• Az épület fajlagos szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó követelmények (lakó és szállás jellegű ingatlan esetén maximum 20 kg/m2év)

TNM rendelet alapján:

A rendelet szerint a közel nulla energiaigényű épületnek meg kell felelnie a rendelet 6. mellékletben foglalt követelményeknek:

• A határoló és nyílászáró szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
• A fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei
• Összesített energetikai jellemző követelményértékek (maximum 100 kWh/m2év)
• Felhasznált minimális megújuló energia részaránya (minimum 25 %)

Essen néhány szó ezekről a követelményekről:

1. Épülethatároló szerkezetek követelményértékei:

Az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezői 2018-ban szigorodtak utoljára és minimális váltotás történt csak az ÉKM rendelet hatályba lépésével, a lenti táblázat alapján.

2. Fajlagos hőveszteség tényező:

Ez a tényező azt jelenti, hogy az épület összes határoló szerkezetén keresztül átlagosan mennyi hő áramlik át. Ez egy elég összetett számítás, ahol nem csak az előbb említett szerkezetek átlaga számít, hanem például számít a külső üveg felületeken keresztüli sugárzási nyereség, vagy épp az üveg szerkezetének árnyékolása is.

3. Összesített energetikai jellemző: 

Az összesített energetikai jellemző számítás veszi figyelembe az épület fűtésre, használati melegvízre, szellőztetésre vagy hűtésre használt energiát.

Itt hatalmas változás van a két rendelet között, hiszen a TNM szerint 100 kWh/m2év, viszont az ÉKM szerint 76 kWh/m2év a minimum érték amit el kell érnie az épületnek lakó és szállás jellegű ingatlan esetén.

4. Szén-dioxid-kibocsátás:

Az épületre számolt éves szén-dioxid-kibocsátás az energia fogyasztás alapján.

5. Megújuló részarány:

Ez csak a TNM rendelet szerint feltétel, hogy minimum 25 %-ot el kell érni. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos részarányban kötelező a megújuló energia használata.

Igaz a jogalkotó megadta annak is a lehetőségét, hogy nem kell elérni a 25 % megújuló részarányt, viszont ebben az esetben épület fajlagos primer energiafogyasztása 75 kWh/m2a alatt kell hogy legyen, amit megújuló energia nélkül elérni szinte lehetetlen. Erre nézünk egy példát a cikk végén.

Ingatlan bővítés esetén is meg kell felelni a közel nulla energiaigénynek?

Ingatlan bővítés esetén, amennyiben a bővítés meghaladja az épület hasznos alapterületénk a 100 %-át akkor meg kell felelni a teljes épületnek a szigorúbb energetikai követelményeknek.

Amennyiben nem haladja meg a bővítés a 100%-ot, akkor elég a bővítendő rész határoló szerkezeteinek megfelelni a követelményeknek.

Mik a jelenleg érvényben lévő épület határoló szerkezetek követelményértékei?

A táblázatból jól látható, hogy minimális változás van az ÉKM és a TNM rendelet között:

	Épület határoló szerkezet	ÉKM szerint Hőátbocsátási tényező U (W/m2K)	TNM szerint Hőátbocsátási tényező U (W/m2K)
1.	Homlokzati fal	0,24	0,24
2.	Lapostető	0,17	0,17
3.	Fűtött tetőteret határoló szerkezetek	0,17	0,17
4.	Padlás és búvótér alatti födém	0,17	0,17
5.	Árkád és áthajtó feletti födém	0,17	0,17
6.	Alsó zárófödém fűtetlen terek felett	0,26	0,26
7.	Üvegezés	1	1
8.	Különleges üvegezés	1,2	1,2
9.	Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5 m2)	1,1	1,15
10.	Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5 m2)	1,4	1,4
11.	Homlokzati üvegfal, függönyfal	1,4	1,4
12.	Üvegtető	1,5	1,45
13.	Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola	1,7	1,7
14.	Tetősík ablak	1,3	1,25
15.	Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására)	2	2
16.	Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó	1,4	1,45
17.	Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu	1,8	1,8
18.	Fűtött és fűtetlen terek közötti fal	0.4	0,26
19.	Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal	1,5	1,5
20.	Lábazati fal	0,3	0,3
21.	Talajon fekvő padló (új épületeknél)	0,3	0,3
22.	Talajjal érintkező fal (új épületeknél)	0,3	0,3
23.	Hagyományos energigyűjtő falak (pl.: tömegfal, Trombe fal)	1	1

Mi a minimum besorolás, amit el kell érnie az épületnek?

ÉKM rendelet alapján a közel nulla energia szint minimum az "A" kategória az energetikai és a CO2 besorolás alapján is, ebben az esetben az új épületek maximális energiafogyasztása 76 KWh/m²a és a CO2 kibocsátása maximum 20 kg/m2év.

TNM rendelet alapján a közel nulla energia szint a "BB" energetikai besorolás, ebben az esetben az új épületek maximális energiafogyasztása 100 KWh/m²a lehet.

Az aktuális jelenlegi energetikai besorolásról ebben a cikkünkben írtunk.

Mi történik, ha nem felelünk meg a követelményeknek?

Sajnos abban az esetben az ingatlan nem kaphat használatbavételi engedélyt.

Milyen konkrét épülethatároló szerkezetek felelnek meg a 2024-es  követelmény értékeknek?

Az építőanyagok piacán nagyon sokféle anyagból van lehetőségünk építkezni, így minden anyag kombinációt megvizsgálni, hogy az megfelel-e a 2023-as követelménynek, szinte lehetetlen.

Példaként bemutatok egy házat, melyet a leggyakrabban használt szerkezetekből állítok össze, ahol a minimum hőszigetelés vastagságok fognak szerepelni, ami megfelel a 2024-es követelményeknek:

• Falazat: Porotherm 30 N+F tégla + 12 cm EPS hőszigetelés
• Padlószerkezet: 10 cm lépésálló hőszigetelés és a 40 cm magas lábazaton pedig 8 cm XPS szigetelés
• Padlásfödém: Gipszkarton + 25 cm hőszigetelés
• Nyílászárók: 3 rétegű üvegezésű (4Low-e-14ALUarg-4-14ALUarg-4Low-e) műanyag nyílászárók

A ház további jellemzője:

• földszintes
• 100 m2 alapterületű
• belmagassága: 2,70 m
• átlagos ablak méretekkel rendelkezik
• jó tájolású

A számítások elvégzéséhez minden szükséges adat rendelkezésre áll, így a számítások elvégezhetőek.

A számítások közben felmerült azonban egy probléma a TNM rendelet számízása közben, ugyanis a rétegrendek követelményértékei megfelelnek, viszont a cikk elején említett fajlagos hőveszteség tényező túl magas, így “CC”-nél jobb kategória nem érhető el, ezért nem felel meg a közel nulla energia követelménynek.

Ez azért fordulhat elő, mert a mintaházunk fafödémes és így az épület hőtároló tömege szerint könnyűnek minősül.

Ha nehéznek minősülne, akkor megfelelne, viszont ahhoz az aktív hőtárolásban résztvevő rétegrendek tömegének többnek kellene lennie, mint 400 kg/m2. Jelen esetben viszont kevesebb.

Szóval vagy lecseréljük a fafödémet monolit vasbeton födémre és így nehéz lesz, vagy növelnünk kell a hőszigetelések vastagságát.

Én az utóbbit választom: a külső falazat hőszigetelés vastagságát 12 cm-ről 15 cm-re növelem, azonban még így sem felel meg , ezért a padlásfödémre még plusz 5 cm szigetelést teszek, na így már megfelel.

Tehát két szerkezet módosult:

• Falazat: Porotherm 30 N+F tégla + 15 cm EPS hőszigetelés
• Padlásfödém: Gipszkarton + 30 cm hőszigetelés

Ha ez kész, akkor rátérhetünk a fűtés és melegvíz rendszerre.

Milyen fűtés és melegvíz rendszert válasszak, hogy az megfeleljen a közel nulla követelményeknek?

Minden épület más és más, hisz tájolása, szerkezetei, nyílászáró méretei és hőszigetelés vastagságai is különbözhetnek, így a következő számítások csak a mintaházunk esetén érvényesek, de viszonyítási alapnak viszont elegendőek lehetnek.

A leggyakrabban használt fűtési rendszerekre végeztem el a számításokat és nézzük az eredményeket:

Elvégzett számítások ÉKM rendelet alapján:

1. Elektromos fűtés + villanybojler + napelem:

Napelem nélkül ennek a háznak az energetikai besorolása “F” és a CO2 szerinti besorolása "D" kategória lenne, ezért addig kell növelnünk a napelemek számát amíg a ház eléri minimum az “A”-"A" kategóriákatt. Jelen esetünkben ez minimum 5.250 kWh éves teljesítmény és így már megfelel.

2. Hőszivattyús rendszer + hmv indirekt tároló + H tarifa:

A hőszivattyú fűtés esetén az ÉKM rendelet alapján a "H tarifa" már nem vehető figyelembe. A számításim alapján simán hőszivíttyúval nem felel meg a ház mert csak "B" lett az energetikai besorolása, ezért egy minimális napelem termelés szükséges (300 kWh/év), így már megfelel.

3. Kondenzációs gázkazán + hmv indirekt tároló + napelem:

Napelem nélkül ennek a háznak a besorolása mind két esetben “C” kategória lenne, ezért addig kell növelnünk itt is a napelemek számát amíg a ház eléri a “A” kategóriát. Jelen esetünkben ez minimum 1.800 kWh éves teljesítmény és így már megfelel.

Elvégzett számítások TNM rendelet alapján:

1. Elektromos fűtés + villanybojler + napelem:

Napelem nélkül ennek a háznak a besorolása “GG” kategória lenne, ezért addig kell növelnünk a napelemek számát amíg a ház eléri a “BB” kategóriát. Jelen esetünkben ez minimum 6.400 kWh éves teljesítmény és így már megfelel.

2. Hőszivattyús rendszer + hmv indirekt tároló + H tarifa:

A hőszivattyú fűtés alapból megújulónak számít, így itt napelemmel nem kell számolnunk, mert az épület eléri a “BB” kategóriát. Sőt ha további két feltétel is teljesülne: külső érzékelője és helyiségenkénti termosztátja is van a fűtés rendszernek, akkor részletes számolás alapján akár “AA” kategória is lehet, de ezt most nem végezzük el. A lényeg hogy megfelel így is.

3. Kondenzációs gázkazán + hmv indirekt tároló + napelem:

Napelem nélkül ennek a háznak a besorolása “CC” kategória lenne, ezért addig kell növelnünk itt is a napelemek számát amíg a ház eléri a “BB” kategóriát. Jelen esetünkben ez minimum 2.000 kWh éves teljesítmény és így már megfelel.

4. Kondenzációs gázkazán + hmv indirekt tároló + napelem nélkül:

Napelem nélkül ennek a háznak a besorolása “CC” kategória és mivel a jogszabály lehetővé teszi, hogy ha az épület fajlagos primer energiafogyasztása 75 kWh/m2a alatt van, akkor elérhető a "BB" kategória és nem kell a 25 % megújuló részarány, így nézzük vajon esetükben ez elérhető-e?

A kijött eredmény 126 kWh/m2a és ezt kellene 75 kWh/m2a alá csökkentenünk. Amennyiben a fűtés rendszer adott, akkor csak további hőszigetelésekkel tudunk javítani a kijött eredményen. A szigeteléseket extra vastagságra növeltem : falazaton 15 cm-ről 30-re, a padlószerkezetben 10 cm-ről 40 cm-re és a padlásfödémen 30 cm-ről 60 cm-re növeltem a szigetelések vastagságát.

Ezekkel az extra szigetelésekkel a 126 kWh/m2a-ról 109 kWh/m2a-ra sikerült javítani az eredményt, tehát jelen példánkon a 75 kWh/m2a alatti érték elérhetetlen.

 

BÓNUSZ kérdés:

Vajon az Energetikus, aki épp ezt a cikket írja, milyen fűtés rendszert választott a 2019-ben épült házába (ami megfelel a közel nulla energiaigénynek 2024-ben)?

A válasz röviden: Elektromos fűtés + Villanybojler + Napelem.

A döntés amíg eldöntöttem mi legyen a fűtés rendszerem, az már nem volt ennyire gyors és egyszerű. Az építkezés előtt az ember próbál tájékozódni az interneten, keresi a véleményeket és tapasztalatokat, de sajnos én akkor nem találtam ezzel kapcsolatban tényekre alapuló cikket, mert engem a konkrét fogyasztás érdekelt volna.

Az elektromos fűtéssel és napelemmel foglalkozó cégek mondhatnak bármit, de a villanyóra fogyasztása a valóság.

Ezért úgy döntöttem hogy egy következő cikkemben leírom, mert most 2023 december elején lesz 4 éve, hogy a villanyórát lecserélték és tényekkel alátámasztva le tudom írni a tapasztalataimat.

A cikk a következő kérdésekkel fog foglalkozni:

• Miért választottam az elektromos fűtés és napelem kombinációt?
• Mennyi napelem került fel?
• Mennyibe került?
• Mik a tapasztalatok?
• Milyen műszaki paraméterekkel épült meg a ház (rétegrendek, alapterület stb.)?
• Hány fős család használja életvitelszerűen 2 éve?
• Mennyit fogyasztott a ház 4 év alatt?
• Mennyit termelt a napelem és mennyit ígértek?

A cikk már elérhető itt: Napelemes fűtésesház fogyasztási adatai 4 év után.

 

Vállaljuk energetikai tanúsítványok elkészítését Budapesten, Pet megyében és Veszprém megyében is.

GYIK:

Milyen építési munkákra vonatkoznak az új követelmények?

Használatbavételi engedély kérése esetén szükséges, az új ingatlanokra.

Mit jelent a közel 0 energiaigény követelménye?

A közel nulla energiaigényű épület azt jelenti hogy az ingatlan az energetikai és a CO2 kibocsátás szerinti besorolása is eléri a “A” kategóriát.