Ebből a cikkből kiderül, hogy mit mond a rendelet, szükséges-e energetikai tanúsítvány 50 m2 alatt. Kitérünk arra is, hogy pontosan mit is jelent az, hogy 50 m2 alatti ingatlan, és segítséget nyújtunk ahhoz, hogyan ki tudja számítani, akár otthon egyedül is, hogy az Ön ingatlanjához szükséges-e energetikai tanúsítványt készíttetnie.
Milyen rendelet szabályozza, hogy szükséges-e energetikai tanúsítványt készíteni?
Az energetikai tanúsítványt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI.30.) számú Kormány rendelet szabályozza. A Kormány az Európai Unió 2002-ben kiadott irányelve (az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) alapján hozta meg ezt a rendeletet, mely előírta a tagállamok részére az épületek mind magasabb energiahatékonysági követelményeknek való megfelelést.
Cél a környezetvédelem és minél kevesebb energia használata, hosszútávon pedig a nulla energiaigényű épületek kivitelezése.
A rendelet részletesen szabályozza az energetikai tanúsítás menetét, a tanúsítvány tartalmát, hatályát, a tanúsító szakemberek körét, a munkafolyamat költségét. Kiderül belőle az is, hogy szükséges-e energetikai tanúsítvány 50 m2 alatt.
Magyarországon energetikai tanúsítvány kiállítása 2012-től kötelező. Az első évet gyakorlatilag teszt évnek is hívhatnánk, hiszen ekkor még nem volt központosított rendszer a tanúsítványok kiállítására, illetve a hitelesítésre, ami miatt ezek a tanúsítványok ma már nem is érvényesek. Valamint az első évben csak és kizárólag az ingatlan eladásának volt kötelező eleme a tanúsítvány.
A rendelet az évek során többször került módosításra, mely változtatásokat az energetikai tanúsítványok kiállítására jogosult energetikai szakértőknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük.
Mit mond a rendelet, szükséges-e energetikai tanúsítvány 50 m2 alatt?
A rendelet az első bekezdésben nevesíti azokat az ingatlanokat, melyekre nem szükséges energetikai tanúsítványt kiállítani:
A rendelet hatálya nem terjed ki:
- az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
- az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
- a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
- hitéleti célra használt épületre;
- a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
- műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
Ellenben tanúsítványt kell készíteni:
- új épület építése;
- meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bérbeadása;
- 500 m2, vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.
Mit is jelent az „önálló, más épülethez nem csatlakozó 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épület”?
Nagyon fontos eleme ennek a mondatnak az önálló szó. Ezzel tudjuk elkülöníteni azoktól az ingatlanoktól, amik nem önállóak, mert más épülethez csatlakoznak. Az önálló alatt, mint különállót kell értenünk. Egy különálló épület tehát, mely más épületnek nem része.
Egy társasházi – vagy egy panel lakás nem számít különálló egységnek, hiszen egy másik épülethez tartozik, magához a társasházhoz, vagy panelházhoz. Ellenben egy családi ház már önálló épületnek tekinthető.
Kell-e tanúsítvány különálló ház esetében?
Nem kell tehát energetikai tanúsítványt kiállítani például egy olyan családi házra, melynek alapterülete 50 m2-nél kisebb, mégpedig azért mert a családi ház különálló, semmilyen más épülethez nem csatlakozik.
Kell-e tanúsítvány társasházi lakás esetén?
Viszont energetikai tanúsítvány kiállítására van szükség például egy 45 m2 alapterületű panellakás esetében, mert nem különálló, hiszen az a panelházhoz tartozik, annak szerves része.
Hogyan tudja meghatározni, hogy a tulajdonában lévő ingatlanhoz kell-e tanúsítvány?
Amikor ingatlanunkat eladnánk, vagy bérbe adnánk, vagy éppen egy energetikai pályázatra szeretnénk jelentkezni, el kell döntenünk, hogy az adott ingatlanunkra kell-e energetikai tanúsítványt készíttetnünk, vagy sem.
A legegyszerűbb módja, ha energetikushoz fordulunk, hiszen ő a paraméterek ismertetése után rögtön tudni fogja, hogy ingatlanunk igényel-e tanúsítványt vagy sem.
Azonban sokan szeretnék maguk is tudni, illetve utánajárni, hogy ingatlanuk tanúsításra kötelezett-e vagy sem.
Segítségünkre van ebben a jogszabály, hiszen az egyes fogalmakra értelmezést ad, ezzel is elősegítve a rendelkezés megértését, illetve az egységes jogalkalmazást.
Megtudhatjuk, hogy mit is kell épület alatt érteni. Az épület falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására.
Mi az a hasznos alapterület?
A hasznos alapterület fogalma gyakorlatilag két jogszabályból ismerhető meg. A már hivatkozott rendeletünk utalást tesz az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre, mely azt mondja, hogy hasznos alapterület a nettó alapterületnek (helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe) azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. Az energetikai tanúsításról szóló rendelet pedig ezen felül azt írja a hasznos alapterületről, hogy valamennyi épületszint hűtött-fűtött helyiségei alapterületének összege.
Ingatlanunk alapterületét mi magunk is kiszámolhatjuk, ha esetleg nem áll rendelkezésünkre a tulajdoni lap, mely tartalmazza ezt az adatot.
A tulajdoni lap tekintetében azonban azt tudnunk kell, hogy nem mindig az az alapterületi érték szerepel rajta, mint amennyi a tényleges alapterület. Ennek oka egyrészről lehet az, hogy nem a tervek alapján készült el az ingatlan, miközben a méreteket az eredeti terv szerint vitték fel. Továbbá eltérést okozhat az is, hogy az erkélyt/ loggiát beleszámolták-e az alapterületbe, vagy sem. A gyakorlatban az ingatlan értékbecslők az erkélyeket, loggiakat csökkentő szorzóval (esetek nagy részében 50 %) adják az alapterülethez.
A tanúsítvány szempontjából azonban nekünk nem kell az erkéllyel, terasszal foglalkoznunk (függetlenül attól, hogy az fedett vagy sem, illetve, hogy a belmagassága eléri a 1,90 m-t), hiszen azok nem fűtött helyiségek. Más kérdés persze, ha az erkély utólag beépítésre került, mert ez esetben már fűtött helyiségnek tekinthető, és bele kell vegyük az alapterületbe.
Az alapterületet nagyon egyszerűen ki tudjuk számítani. Ennek módja pedig az, hogy minden egyes helyiségnek külön kiszámoljuk a területét (szélesség x hosszúság), és utána összeadjuk őket. Az így kapott eredmény lesz az ingatlanunk alapterülete.
Ha a kapott eredmény tehát 50 m2 alatt van, és ingatlanunk különálló épület, az esetben nem szükséges energetikai tanúsítványt készíttetnünk.
Vannak-e olyan esetek, amikor olyan ingatlanokhoz is kérik a tanúsítványt, amiknél nem lenne szükséges? Mit lehet tenni ilyenkor?
Mint minden jogszabály esetében, az energetikai tanúsítványról szóló rendelettel is előfordul, hogy nem egységes a jogalkalmazás. Nehéz igazságot tenni, ha az energetikus így értelmezi, a jogász pedig máshogy.
Munkánk során többször előfordult már, hogy például egy hétvégi ház, vagy nyaraló eladása során az ügyvéd kéri az energetikai tanúsítvány csatolását a szerződés mellé. Ugyanez fordult már elő az 50 m2-nél kisebb, különálló épületeknél is. Ez esetben felhívjuk a megrendelő figyelmét a jogszabály rendelkezésére, és tanácsoljuk, hogy az ügyvéddel beszéljék meg ezeket a kivételes eseteket.
Azonban amennyiben az ügyvéd ezek ellenére is kéri a tanúsítvány elkészíttetését, úgy a további teendőkről mindenkinek a saját belátása szerint kell döntenie.
Vállaljuk energetikai tanúsítványok elkészítését Budapesten, Pet megyében és Veszprém megyében is.
GYIK
Van-e egyértelmű szabályozás a 50m2 alatti ingatlanokra?
Igen, van. A 176/2008. (VI.30.) számú Kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy amennyiben az 50 m2 alatti ingatlan különálló épület, az esetben nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni.
Minden 50m2 alatti ingatlanra ugyanazok a szabályok vonatkoznak?
Abban az esetben ha az ingatlan egy társasházi lakás, vagy egy panellakás, akkor függetlenül attól, hogy 50 m2-nél kisebb vagy nagyobb, energetikai tanúsítványra szükség van.
Ha 50 m2-nél kisebb alapterületű és különálló épület, akkor nincs szükség a dokumentumra.