Milyen energetikai besorolások vannak? Mitől függ, hogy egy épület melyik kategóriába kerül?
Mit jelentenek az energetikai besorolások?
Az energetikai besorolások az ingatlan várható, becsült energiaigényét mutatják. Ha egy ház, lakás jó “osztályzatot” kap, akkor az azt jelenti, hogy kevesebb energiát kell felhasználni a komfortos üzemeltetéséhez, mint egy ugyanolyan geometriájú, de rosszabb besorolású ház esetében.
Az energetikai tanúsítvány kiállítása során valójában a becsült energiafelhasználást számolja ki a szakértő az épület anyaga, állapota, szigetelése, gépészeti felszereltsége alapján.
De hogy lesz független ez az érték az ingatlan méretétől? Úgy, hogy az energiafelhasználást az alapterülettel elosztva egy négyzetméterre számolják.
A táblázat
Ebben a táblázatban láthatjuk a 2023. november 1.-e óta érvényben lévő minősítési osztályokat, százalékos viszonyukat.
Épületek energetikai besorolása - minősítési osztályok
Összesen 12 darab energetikai besorolást különböztetünk meg és két féle besorolást kap az ingatlan:
1. Összesített energetikai jellemző szerinti besorolás
2. Fajlagos szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolás
| Besorolás | Energetikai minőség (%) | Besorolás | Szén-dioxid kibocsátás (%) |
| A+++ | ≤0 | A+++ | ≤0 |
| A++ | 0<…≤50 | A++ | 0<…≤50 |
| A+ | 50<…≤90 | A+ | 50<…≤90 |
| A | 90<…≤100 | A | 90<…≤100 |
| B | 100<…≤130 | B | 100<…≤130 |
| C | 130<…≤160 | C | 130<…≤160 |
| D | 160<…≤200 | D | 160<…≤200 |
| E | 200<…≤250 | E | 200<…≤250 |
| F | 250<…≤310 | F | 250<…≤310 |
| G | 310<…≤390 | G | 310<…≤390 |
| H | 390<…≤500 | H | 390<…≤500 |
| I | 500<… | I | 500<… |
Mitől függ, hogy egy épület milyen kategóriába lesz besorolva?
Hogy milyen energetikai besorolást kap a házunk, az több tényezőtől is függ. Az egyik szempontot laikusként is könnyen kitalálhatjuk: be van-e csomagolva a házunk, vagyis van-e hőszigetelés az épületen? Milyen anyagból készült, milyen vastagságban és vajon szakszerűen helyezték-e fel a szigetelőanyagot? Legtöbbször a homlokzat szigetelésére gondolunk ilyenkor, pedig a szigetelés nélküli födémen keresztül is könnyen eltávozik a hő a házból.
Ha az energetikai besoroláson szeretnénk javítani a hőszigeteléssel, egyeztessünk energetikussal, hogy pontosan milyen anyagú, vastagságú szigetelővel dolgozzunk.
A nyílászárók minősége legalább ilyen fontos. Ha százalékosan nézzük: egy átlagos épület esetében a falakon távozik a hő 35-40 %-a, a tetőn 20-25 %, a nyílászárókon 25 %, a padlózaton keresztül pedig megközelítőleg 15 %.
A hőszigetelés mellett nagyon lényeges az ingatlan fűtési és melegvíz-ellátási rendszere, valamint az épület felületének és térfogatának aránya.
Hogy az energetikus teljes képet kapjon az épület energetikai tényezőiről, a következő vizsgálatokat kell elvégeznie:
- ki kell számolnia az épület felület-térfogat arányát
- ki kell kalkulálnia a fajlagos hőveszteség-tényezőt
- elemeznie kell a nyári túlmelegedés kockázatát
- fel kell mérnie a nettó fűtési hőenergia-igényt
- meg kell határoznia a fűtési rendszer veszteségeit
- fel kell mérnie a melegvíz-ellátás nettó hőenergia igényét és veszteségét, kiszámítani az energiaigényét
- ki kell számítani a légtechnikai rendszerek veszteségét.
És ha elvesztünk már a sok összetevő között, lássuk a két legfontosabb szempontot:
1. Meg kell vizsgálni, hogy milyen a hőszigetelő képessége az épület határoló szerkezeteinek, mennyi hő szökik el ezeken az elemeken! (Ez a lábazatot és a homlokzati falakat jelenti a tetőzet azon pontjáig, ahol belső, fűtött vagy hűtött tér helyezkedik el.)
2. A második lényegi kérdés, hogy ezt a hőveszteséget milyen energiaforrásból és mekkora hatásfokkal tudjuk pótolni az épületben?
Előfordul, hogy két, látszólag hasonló kvalitású lakás ugyanabban a társasházban más besorolást kap. Hogy lehet ez?
Meg kell nézni, hogy mennyire korszerű a fűtési és a melegvíz-ellátási rendszer! Ha az egyik lakásban konvektorokkal fűtenek, és egy öreg villanybojler szolgáltatja a melegvizet, az energetikailag kevésbé hatékony, mint a szomszéd korszerű cirkója.
Az sem mindegy, hogy az épületen belül hol helyezkedik el az adott lakás: jobb energetikai értékei lesznek annak a közbenső lakásnak, amelyet alulról, felülről, oldalról is fűtött terek vesznek körül, mint egy tetőtérben vagy sarok pozícióban elhelyezkedő lakásnak.
És azt is vegyük figyelembe, hogy milyen fekvésű a lakás, mennyi napsütés éri az ablakokat, falakat?
Elképzelhető, hogy eltér a nyílászárók mérete, anyaga.
Bár a társasházakra ez nem annyira jellemző, mégis elképzelhető, hogy eltérés van a falak szerkezetében, szigetelésében, rétegrendjében.
Érdemes-e arra törekedni, hogy egy épület jobb besorolási kategóriába kerüljön? Mit befolyásol a besorolás?
Több szempontból is érdemes törekednünk arra, hogy az épületünk, lakásunk jobb besorolási kategóriába kerüljön. Ha jobb a besorolás, emelkedik a lakásunk piaci értéke, növekszik a komfortfokozata, csökken a rezsiköltségünk és kevésbé szennyezzük közvetlen környezetünket. A fűtéskorszerűsítéssel, szigeteléssel, nyílászárócserével négy legyet ütünk egy csapásra!
Vállaljuk energetikai tanúsítványok elkészítését Budapesten, Pet megyében és Veszprém megyében is.
GYIK:
Mit jelent az energetikai besorolás?
Az energetikai besorolás az ingatlan várható, becsült energiaigényét mutatja.
Hány besorolási kategória van, melyik a legjobb, melyik a legrosszabb?
A 2023. november 1. óta érvényben lévő besorolás 12 kategóriát különböztet meg "A+++"-tól "I"-ig. Az "A+++" a számít legjobb, míg a "I" a legrosszabb osztályzatnak.
