2021-es energetikai követelmények listája és magyarázata közérthetően

2021-es energetikai követelmények listája és magyarázata közérthetően

Mikortól lépnek életbe az új energetikai követelmények? Mi a minimum besorolás, amit el kell érni? Konkrét példák és megoldások.

Mikortól lépnek életbe pontosan az új energetikai követelmények?

2021. január 1-től lépnek életbe az új energetikai követelmények. Ez azt jelenti, hogy a 2021. után igényelt használatbavételi engedélyek esetén már az új követelményrendszert kell figyelembe venni az energetikai tanúsítvány készítése során.

A jogszabály szerint a 7/2006 TNM rendelet 6. mellékletének kell megfelelni, azaz legalább ”közel nulla energiaigényű”-nek kell lenniük az épületeknek.

FRISS HÍR: Másfél év haladék...

A 2021. március 10.-én megjelent Magyar Közlöny alapján, módosították a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet.

A változás alapján ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla és a használatbavételre 2020. december 31-ét követően kerül sor, akkor csak 2022. június 30. után kell megfelelni a szigorúbb követelményeknek.

Tehát másfél év haladékot kaptak a beruházók.

Mit jelent a “közel nulla energiaigényű” épület? Mekkora részt kell fedezni a teljes energiafogyasztásból megújuló energiaforrásokkal?

Ezeknél az épületeknél az energetikai tanúsítványok jogszabályi háttere szerint több követelménynek és számításnak is meg kell felelni:

1. Épülethatároló szerkezetek követelményértékei:

Az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek meg kell felelni a 2018-ban szigorodott követelményértékeknek, tehát 2021 után nincs változás. A hőátbocsátási tényezőből tudhatjuk meg, hogy egy adott szerkezeten keresztül mennyi hő áramlik át.

2. Fajlagos hőveszteség tényező:

Ez a tényező azt jelenti, hogy az épület összes határoló szerkezetén keresztül átlagosan mennyi hő áramlik át. Ez egy elég összetett számítás, ahol nem csak az előbb említett szerkezetek átlaga számít, hanem például számít a külső üveg felületeken keresztüli sugárzási nyereség, vagy épp az üveg szerkezetének árnyékolása is.

3. Összesített energetikai jellemző

Az összesített energetikai jellemző számítás veszi figyelembe az épület fűtésre, használati melegvízre, szellőztetésre vagy hűtésre használt energiát.

4. Megújuló részarány:

A megújuló részarány az ami igazán nagy változás 2021-től, ugyanis itt minimum 25 %-ot el kell érni. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos részarányban kötelező a megújuló energia használata.

Igaz a jogalkotó megadta annak is a lehetőségét, hogy nem kell elérni a 25 % megújuló részarányt, viszont ebben az esetben épület fajlagos primer energiafogyasztása 75 kWh/m2a alatt kell hogy legyen, amit megújuló energia nélkül elérni szinte lehetetlen. Erre nézünk egy példát a cikk végén.

Miket befolyásol az energetikai szabályozások szigorítása? Csak az új építéseknél kell figyelembe venni vagy a felújításoknál is?

Az új építésű ingatlanok árait is befolyásolhatja a szigorítás, mert az építtetőknek szükséges lesz bizonyos részarányban megújuló energia forrást felhasználni az épületekbe, így ez drágíthatja a kivitelezési költségeket.

Energetikai szabályozások szigorítása 2021

Használatbavételi engedélyezés során kell megfelelni az új követelményeknek, új építésű ingatlanok, vagy ingatlan bővítés esetén.

Ingatlan bővítés esetén is meg kell felelni a közel nulla energiaigénynek?

Ingatlan bővítés esetén, amennyiben a bővítés meghaladja az épület hasznos alapterületénk a 100 %-át akkor meg kell felelni a teljes épületnek a szigorúbb energetikai követelményeknek.

Amennyiben nem haladja meg a bővítés a 100%-ot, akkor elég a bővítendő rész határoló szerkezeteinek megfelelni a követelményeknek. Tehát ebben az esetben nem szükséges elérni a "BB" kategóriát.

Mik a jelenleg érvényben lévő épület határoló szerkezetek követelményértékei?

2021-től nincs változás az épülethatároló szerkezet követelményértékeiben, így a 2018-ban szigorodott hőátbocsátási tényező követelmény marad 2021-ben is:

  Épület határoló szerkezet

Hőátbocsátási tényező U (W/m2K)

1. Homlokzati fal 0,24
2. Lapostető 0,17
3. Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,17
4. Padlás és búvótér alatti födém 0,17
5. Árkád és áthajtó feletti födém 0,17
6. Alsó zárófödém fűtetlen terek felett 0,26
7. Üvegezés 1
8. Különleges üvegezés 1,2
9. Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5 m2) 1,15
10. Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró 1,4
11. Homlokzati üvegfal, függönyfal 1,4
12. Üvegtető 1,45
13. Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola 1,7
14. Tetősík ablak 1,25
15. Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) 2
16. Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,45
17. Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu 1,8
18. Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0.26
19. Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal 1,5
20. Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 méter mélységig (a terepszint alatti rész csak az új épületeknél) 0,3
21. Talajon fekvő padló (új épületeknél) 0,3
22. Hagyományos energigyűjtő falak (pl.: tömegfal, Trombe fal) 1

Mi a minimum besorolás, amit el kell érni az új energetikai követelmények szerint?

2021-től kötelező a “BB” kategória elérése, mindamellett, hogy az előbb említett határoló szerkezetek, fajlagos hőveszteség tényező és az összesített energetikai jellemző is megfelel, valamint a megújuló részarány eléri a minimum 25 %-ot.

2021 Kötelező energetikai besorolás

Az új épületek maximális energiafogyasztása 100 KWh/m²a lehet.

A “CC”-nél jobb besorolás csak akkor érhető el, ha a megújuló részarány eléri a 25 %-ot (kivételt képez ha az épület fajlagos primer energiafogyasztása 75 kWh/m2a alatt van).

Tehát például egy extrán szigetelt ház egy modern kondenzációs gázkazánnal nem kaphat “CC”-nél jobb kategóriát és így nem felel meg a 2021-es követelményeknek.

Milyen megújuló energiaforrások számítanak bele a megújuló részarányba?

  • tűzifa
  • biomassza
  • biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia
  • a biogázok energiája
  • fapellet
  • agripellet
  • napenergia
  • szélenergia
  • hullámenergia
  • vízenergia
  • geotermikus energia
  • hidrotermikus energia
  • légtermikus energia

Ez az összes energiaforrás amit a jogszabály felsorol, de természetesen ebből csak néhányat szoktak alkalmazni családi ház építésénél.

Megújuló részarány

A legelterjedtebb megújuló megoldások lakóépületek esetén:

  • napelem
  • napkollektor
  • hőszivattyú
  • pellet kazán
  • szilárdtüzelésű kazán

Sokakat meglepett már, hogy a tűzifa mint energiaforrás is megújulónak számít akikkel beszéltem erről és persze egyből volt egy ötlet:

Mi lenne ha az alap fűtés rendszer a kondenzációs gázkazán lenne, viszont a nappaliban nem a gázkazánnal, hanem a kandallóval számolnánk mint fűtésrendszer?

A felvetés logikus, hisz a megújuló részarány értéke nő és így elérheti a bűvös 25 %-ot.

Viszont kérdés, hogy egy szabályozás nélküli fűtés rendszer, mint jelen esetünkben a kandalló, vajon mennyit javít, vagy ront a besoroláson és meg lesz-e a “BB” kategória?

Erre a kérdésre egyértelműen csak akkor lehet választ adni, ha a konkrét házra az energetikai számításokat elvégezzük.

A cikk végére választ adok, mert bemutatok egy minta házat, melyből kiderül, hogy mennyi lesz a megújuló részarány, valamint az is, hogy milyen besorolást kap az épület.

Mi történik, ha nem felelünk meg a követelményeknek?

Sajnos abban az esetben az ingatlan nem kaphat használatbavételi engedélyt.

Milyen konkrét épülethatároló szerkezetek felelnek meg a 2021-es követelmény értékeknek?

Az építőanyagok piacán nagyon sokféle anyagból van lehetőségünk építkezni, így minden anyag kombinációt megvizsgálni, hogy az megfelel-e a 2021-es követelménynek, szinte lehetetlen.

Épülethatároló szerkezetek 2021-es követelmény értékei

Példaként bemutatok egy házat, melyet a leggyakrabban használt szerkezetekből állítok össze, ahol a minimum hőszigetelés vastagságok fognak szerepelni, ami megfelel a 2021-es követelményeknek:

  • Falazat: Porotherm 30 N+F tégla + 12 cm EPS hőszigetelés
  • Padlószerkezet: 10 cm lépésálló hőszigetelés és a 40 cm magas lábazaton pedig 8 cm XPS szigetelés
  • Padlásfödém: Gipszkarton + 25 cm hőszigetelés
  • Nyílászárók: 3 rétegű üvegezésű (4Low-e-14ALUarg-4-14ALUarg-4Low-e) műanyag nyílászárók

A ház további jellemzője:

  • földszintes
  • 100 m2 alapterületű
  • belmagassága: 2,70 m
  • átlagos ablak méretekkel rendelkezik
  • jó tájolású

A számítások elvégzéséhez minden szükséges adat rendelkezésre áll, így a számítások elvégezhetőek.

A számítások közben felmerült azonban egy probléma, ugyanis a rétegrendek követelményértékei megfelelnek, viszont a cikk elején említett fajlagos hőveszteség tényező túl magas, így “CC”-nél jobb kategória nem érhető el, ezért nem felel meg a 2021-es követelménynek.

Ez azért fordulhat elő, mert a mintaházunk fafödémes és így az épület hőtároló tömege szerint könnyűnek minősül.

Ha nehéznek minősülne, akkor megfelelne, viszont ahhoz az aktív hőtárolásban résztvevő rétegrendek tömegének többnek kellene lennie, mint 400 kg/m2. Jelen esetben viszont kevesebb.

Szóval vagy lecseréljük a fafödémet monolit vasbeton födémre és így nehéz lesz, vagy növelnünk kell a hőszigetelések vastagságát.

Én az utóbbit választom: a külső falazat hőszigetelés vastagságát 12 cm-ről 15 cm-re növelem, azonban még így sem felel meg , ezért a padlásfödémre még plusz 5 cm szigetelést teszek, na így már megfelel.

Tehát két szerkezet módosult:

  • Falazat: Porotherm 30 N+F tégla + 15 cm EPS hőszigetelés
  • Padlásfödém: Gipszkarton + 30 cm hőszigetelés

Ha ez kész, akkor rátérhetünk a fűtés és melegvíz rendszerre.

Milyen fűtés és melegvíz rendszert válasszak, hogy az megfeleljen a 2021-es követelményeknek?

Minden épület más és más, hisz tájolása, szerkezetei, nyílászáró méretei és hőszigetelés vastagságai is különbözhetnek, így a következő számítások csak a mintaházunk esetén érvényesek, de viszonyítási alapnak viszont elegendőek lehetnek.

2021 Fűtés és melegvíz rendszer

A leggyakrabban használt fűtési rendszerekre végeztem el a számításokat és nézzük az eredményeket:

1. Elektromos fűtés + villanybojler + napelem:

Napelem nélkül ennek a háznak a besorolása “GG” kategória lenne, ezért addig kell növelnünk a napelemek számát amíg a ház eléri a “BB” kategóriát. Jelen esetünkben ez minimum 6.400 kWh éves teljesítmény és így már megfelel.

2. Hőszivattyús rendszer + hmv indirekt tároló + H tarifa:

A hőszivattyú fűtés alapból megújulónak számít, így itt napelemmel nem kell számolnunk, mert az épület eléri a “BB” kategóriát. Sőt ha további két feltétel is teljesülne: külső érzékelője és helyiségenkénti termosztátja is van a fűtés rendszernek, akkor részletes számolás alapján akár “AA” kategória is lehet, de ezt most nem végezzük el. A lényeg hogy megfelel így is.

3. Kondenzációs gázkazán + hmv indirekt tároló + napelem:

Napelem nélkül ennek a háznak a besorolása “CC” kategória lenne, ezért addig kell növelnünk itt is a napelemek számát amíg a ház eléri a “BB” kategóriát. Jelen esetünkben ez minimum 2.000 kWh éves teljesítmény és így már megfelel.

4. Kondenzációs gázkazán + hmv indirekt tároló + nappaliban csak kandalló fűtés:

A cikkben említett felvetés alapján tettem be ezt a számítást is, de sajnos nem felel meg a “BB” kategóriának. Pedig a megújuló részarány eléri a 25 %-ot, de az elért kategória a szabályozatlan fűtés miatt csak “CC” kategória lesz.

5. Kondenzációs gázkazán + hmv indirekt tároló + napelem nélkül:

Napelem nélkül ennek a háznak a besorolása “CC” kategória és mivel a jogszabály lehetővé teszi, hogy ha az épület fajlagos primer energiafogyasztása 75 kWh/m2a alatt van, akkor elérhető a "BB" kategória, így nézzük vajon esetükben ez elérhető-e?

A kijött eredmény 126 kWh/m2a és ezt kellene 75 kWh/m2a alá csökkentenünk. Amennyiben a fűtés rendszer adott, akkor csak további hőszigetelésekkel tudunk javítani a kijött eredményen. A szigeteléseket extra vastagságra növeltem : falazaton 15 cm-ről 30-re, a padlószerkezetben 10 cm-ről 40 cm-re és a padlásfödémen 30 cm-ről 60 cm-re növeltem a szigetelések vastagságát.

Ezekkel az extra szigetelésekkel a 126 kWh/m2a-ról 109 kWh/m2a-ra sikerült javítani az eredményt, tehát jelen példánkon a 75 kWh/m2a alatti érték elérhetetlen.

 

BÓNUSZ kérdés:

Vajon az Energetikus, aki épp ezt a cikket írja, milyen fűtés rendszert választott a 2019-ben épült házába (ami megfelel a 2021-es követelményeknek)?

A válasz röviden: Elektromos fűtés + Villanybojler + Napelem.

A döntés amíg eldöntöttem mi legyen a fűtés rendszerem, az már nem volt ennyire gyors és egyszerű. Az építkezés előtt az ember próbál tájékozódni az interneten, keresi a véleményeket és tapasztalatokat, de sajnos én akkor nem találtam ezzel kapcsolatban tényekre alapuló cikket, mert engem a konkrét fogyasztás érdekelt volna.

Az elektromos fűtéssel és napelemmel foglalkozó cégek mondhatnak bármit, de a villanyóra fogyasztása a valóság.

Ezért úgy döntöttem hogy egy következő cikkemben leírom, mert most 2020 december elején lesz 1 éve, hogy a villanyórát lecserélték és tényekkel alátámasztva le tudom írni a tapasztalataimat.

A cikk a következő kérdésekkel fog foglalkozni:

  • Miért választottam az elektromos fűtés és napelem kombinációt?
  • Mennyi napelem került fel?
  • Mennyibe került?
  • Mik a tapasztalatok?
  • Milyen műszaki paraméterekkel épült meg a ház (rétegrendek, alapterület stb.)?
  • Hány fős család használja életvitelszerűen 1 éve?
  • Mennyit fogyasztott a ház 1 év alatt?
  • Mennyit termelt a napelem és mennyit ígértek?

A cikk már elérhető itt: Napelemes fűtésesház fogyasztási adatai 1 év után.

GYIK:

Milyen építési munkákra vonatkoznak az új követelmények?

Használatbavételi engedély kérése esetén szükséges, az új ingatlanokra.

Mit jelent a közel 0 energiaigény követelménye?

A közel nulla energiaigényű épület azt jelenti hogy az ingatlan besorolása eléri a “BB” kategóriát és rendelkezik megújuló energiával.

Mikortól lépnek életbe pontosan az új energetikai követelmények?

2021. január 1-től lép életbe az új szabályozás és minden használatbavételi engedély igénylés során meg kell felelni. Friss hír: másfél év haladék, tehát csak 2022. június 30-tól lépnek életbe.

Miért minket válasszon?

Ügyfeleink véleménye

"Mindenkinek ajánlom figyelmébe, aki egy megbízható szakembert keres tanúsítványa elkészítéséhez."

HI
Horváth Imre

Budapest, V. ker.

"Fiatal, lendületes csapat. Gyors, precíz munka. Az árak is nagyon kedvezőek. Ajánlom mindenkinek!"

CSM
Csabai Márk

Budapest, XI. ker.

"Rugalmas, gyorsak és teljesen ügyfélbarát cég. Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek."

KP
Kovács Piroska

Ajka

Hívjon most!

Ingyenes telefonos konzultáció és azonnali időpont-egyeztetés.

Weboldalunk cookie-kat használ. Az elfogadom gomb megnyomásával hozzájárulsz és elfogadod ezek használatát a böngésződben. További információt az adatkezelési tájékoztatónkban találsz.

Elfogadom